2008. december 18., csütörtök

Merengő ajánló

Sziasztok! Ezúttal egy számomra nagyon sokat jelentő hírrel szolgálhatok: a Merengő nevezetű amatőr írói oldalon érdemesnek találták a verseimet arra, hogy egy hónapon keresztül (nov.20-dec.20.) szerepeljenek az Ajánlóban! :) Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki olvasta őket, támogatott, ... (tudják, akikről szó van) Megjegyzés: ezt elsősorban személyes emlékként jegyeztem föl, csak ha valakiben felmerült, hogy kérkednék vele! :)



2008. december 5., péntek

Filmajánló - 001

Annak akinek tévézős hangulata van, egy zseniális filmet ajánlok szombat estére! December 6-án 22:20-kor játsszák az Mtv-n a Ha... (If...) című filmet (szerintem ez előtt se adták le sokszor, és ez után se fogják), akit érdekel a huszadik századi történelem, egyébiránt pedig szereti a kihagyhatatlan filmeket, nézze meg! :)


1968-as film, ez ne rémisszen el senkit; a rendező Lindsay Anderson, a főszerepet pedig Malcolm McDowell játssza (persze még fiatal kiadásban). Mivel a magyar oldalakon a rövid cselekményleírásoknak a történethez jó esetben ha 50% köze van, ajánlom mindenki figyelmébe a következő leírást:

"In an indictment of the British Boys School, we follow Mick and his mostly younger friends through a series of indignities and occasionally abuse as any fond feelings toward these schools are destroyed. When Mick and his friends rebel, violently, the catch phrase, "which side would you be on" becomes quite stark."

Röviden arról szól a film, hogy egy angol fiúiskola három tanulója nem holmi diákcsínyekkel fellázad a tanári brutalitás ellen - persze a címből is sejthetjük (tisztára mint egy verselemzés), hogy mindez egy vízió hogy vajon mi lenne, ha ... A film az ellenállásról, a tiltakozásról, a rebellióról szól, kemény bírálattal illeti a kormányt, a törvénykezést, az egyházat, a közoktatást. Minden tekintetben kihagyhatatlan alkotás, úgyhogy aki teheti, nézze meg!


2008. november 18., kedd

Third volume

A legjobb zene amit ajánlhatok ehhez a vershez, az a csönd; lehetőség ill. igény szerint meg lehet fűszerezni egy kis esőkopogással :)

Énekem nem hallotta senki sem -
Lonely painter's song in the rain

Énekem nem hallotta senki sem;
nyom nélkül suhant át a lelkeken...
minden szavam soha még
fuvallat sem lehet a ti szíveteken!

"Köd ette magába a macskaköveket;
vihar söpörte ki a kósza lelkeket
hamis magaszttal
a dóm kapujából,
cselszövő suttogással
a sikátor sóhajából...
Egyetlen árny vet béklyózó tekintetet,
hogy emlékbe vésse bágyadt szemeteket.

Vajon hol hagytátok az embereket?
Tűnődöm... és értem, ne féljetek:
hiszen láttam azokat a lényeket
- lelketlen, hamis teremtményeket!
Elég jól ismerem a titkaitokat:
vakon elbújtatok előlük, hogy
megóvjátok filigránlelketeket.

Miért mesterkéltek fantomokat?
Hová is rejtettétek vágyaitokat?
Meséljetek, sírjatok nekem,
én uralkodhatok a szíveteken!
Súgjak nekik irtózatos álmokat?
Könnyes bosszút küldjek értetek?

Kreálhatok mulandó pillanatokat:
bódító zápor mossa el szavatokat,
villám lobbantja fel képeteket;
míg fohászt kántálok értetek,
titkon lesem románcotokat.

Bevégzem majd parányi foltsorsotokat,
és össszetépem béklyózó kötelékeimet;
az első álomra bocsátó vad konduláskor,
tébolyult galambként a harangozáskor.

Színeitek türelmemként fakulnak majd el,
Kezeiteket gondolattalanul szakítom majd széjjel;
Palettámnak ez egyszer fizetek is: értetek, vérrel.


Nyugtatóként festettem meg viharos lelkemet,
míg ti megéltétek sosemvolt szerelmeteket.

Talán mégiscsak a képzeletem játszott veletek."

Festményem még tüske sem lehet érdes szíveteken,
feledjetek hát el, és könyörögjetek érettem végtelen.
Énekem úgysem hallotta senki sem;
az én mindenem túltesz mindezen…

2008. november 2., vasárnap

Second volume

Zenei aláfestésként érdemes meghallgatni ezt a zenét :)


Suhogás

Ezernyi ritmus lobban a zenében,
hangok keringőjeként
csendült fel az imént,
hogy lobbanó gyertyák tüzében
ébredjen megannyi pillanat,
lüktető eszencia lelkeként,
egy haldokló visszhang tükrében
foganjon röpke alkonyat.

Ezernyi fátyol libben az éjben,
pezsgő szólamként,
tündöklő maskaraként
árnyékot festve az égben,
ahogy megannyi tekintet
télben elfeledett fogvatartója
csipkés, villódzó kísértetként
szerteszét tekintget.

Amint ezernyi halott pillantás
suhan át a túlvilágról a térben,
Megannyi szólam rohan
féktelenül az éjfekete vérben;
hófehér élettelen foszlányok
lengnek folyamként,
értéktelen aranyként
A susogó csillárfényben.


Üveggömb-emlékként a szélben
foszlik szét az alkonyat az éjben,
estélyként, ezerszer újraálmodott
rongyos üvegkastélyként,
megannyi zuhanó illúziócseppként
néhány kísértetiesen eleven mesében,
ahogy az álommá lényegülő élet,
suhogásban és suhanó zenében.

2008. október 6., hétfő

First volume

Elöljáróban egy kis zene az alábbi vershez :)

Barna tinta - Brown Ink

Pergament, ösvényt, életet
elárasztó sűrű barna tinta;
lábamat avarba olvasztva,
gondolataimat behálózva,
keretet festve körém -
lényemet ketrecbe fogva
mégis édesen őrjítő
nekem daloló barna tinta.

Vágyott, kegyes, hűvös, bódító
rabság; magányost hódító,
emlékbe szövő,
foglyul ejtő,
önmagát feláldozva
soha-ki-nem-nyíló fogda,
együtt-magányos csábító,
színt-lelket örökre egybefogva.

Szüntelen nekem mesélő,
néma regéimet ébren őrző,
álmában felidéző
füstös barna tinta.
Foltot vésvén minden
sugallatomba,
hűségem szavait
birtokló mozdulatlan hinta,

melyet elfúj egy első,
búcsút intő,
pirkadatkor fellobbanó
hófehér kristályminta.

2008. október 5., vasárnap

Egy kis prológus...

Hogyha eltaláltál a blogomra, bevezetőként egy zenét ajánlanék – megéri meghallgatni. Ez az alig 4 perces kis dallamsor sok mindenhez erőt adhat – csupán át kell élni. Ez alatt az idő alatt képzeld el azt, amire nincs időd, de vágysz, álmodozz, hagyd, hogy a zene adjon Neked valamit... :)


"What would life be?
Without a song or a dance what are we?"